715 milliárd forint az ára a Vodafone Magyarország Zrt. megszerzésének. A magyar állam és a 4iG közösen fizetne a vállalatért körülbelül annyit, mint a rezsivédelmi alap (700 milliárd), vagy a válságadókból várt plusz költségvetési bevétel (800 milliárd), de még az állam által fizetendő 350 milliárdos vételárrész is összemérhető azzal, amennyit az állami beruházások kényszerű halasztásával spórolnának.
Közzétette az uniós tagállamok számára készített országspecifikus gazdaságpolitikai ajánlásait szerdán az Európai Bizottság, amely Magyarország esetében három javaslatot fogalmazott meg.
Az Equilor Befektetési Zrt. azzal számol, hogy a kormány októberben újabb költségvetési kiigazításról dönthet az államadósság csökkentése érdekében. A brókercég keddi elemzése szerint továbbra is javulnak a magyar makrogazdasági mutatók, de az államadósság szintje és az orosz-ukrán konfliktus hatásai komoly fejtörést okozhatnak a következő hónapokban.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nem számít arra, hogy az Európai Bizottság azelőtt tájékoztatna az esetleges újabb költségvetési kiigazítási szükségletekről, hogy november 7-én közzéteszi őszi prognózisát - tájékoztatta az MTI-t az NGM sajtóosztálya csütörtökön.
Az ajánlóból kiderül hogy a magyarországi adócsalások valóban meghaladják-e az uniós átlagot, a költségvetési kiigazításnak köszönhetően kinek csökken a bére jövőre, lesz-e változás az egyéni nyugdíj-járulékfizetéssel kapcsolatban. A kalkulátor segítségével megtudhatja, miben érintik Önt a változások.
Mint beszámoltunk róla, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Brüsszelben 250 milliárdos krízisalap létrehozására tett javaslatot a miniszterelnöknek. Elemzői vélemények szerint a nemzetgazdasági miniszter már a hó végi Orbán-bejelentések elé gördítette ki az első tekercs szőnyeget.
"Tavaly nyáron sokan legyintettek, amikor nyilvános megszólalásaimban azt állítottam, hogy hamarosan sok más ország ugyanazt a költségvetési kiigazítást lesz kénytelen végigcsinálni, mint amit mi 2009-ben" – írja Oszkó Péter a blogján.
